Milyen kultúra uralkodik a csapatomban, amikor nem vagyok ott?
Maxwell Leadership Europe · · 6 perc olvasás

A csapatod kultúrája nem az, ami a tárgyaló falán olvasható. Hanem az, ahogyan az emberek egy átlagos kedden dolgoznak, különösen akkor, amikor nem vagy ott. Minden csapatnak van kultúrája, akár megtervezte valaki, akár nem. Az alábbi teszt segít öt perc alatt átlátni, hogy az értékeitek valóban élnek-e, vagy csak egy diáról köszönnek vissza.
Sok cégnél valahol le vannak írva az értékek: a honlapon, az új munkatársaknak szóló bevezető prezentációban, talán még egy bögrén is. Jóval kevesebb helyen láthatók ezek az értékek a hétfői megbeszélésen, abban, ahogyan valaki egy dühös ügyfélre reagál, vagy abban, ami akkor történik, amikor egy kolléga hibázik. A leírt és a megélt közötti különbség: ez a kultúra.
Két igazság, amely a te kezedbe adja a kultúrát
Két igazság közvetlenül a vezető kezébe adja a kultúrát. Az első: a kultúra nem tanítás útján terjed, hanem átragad. Az emberek sokkal gyorsabban tanulnak abból, amit látnak tőled, mint abból, amit mondasz nekik. A második: a kultúra akkor is létezik, amikor nem vagy jelen. Ami akkor történik, amikor nem vagy az irodában, az a kultúra, amelyet felépítettél.
John C. Maxwell szerint a vezetés befolyás, se több, se kevesebb. A kultúra pedig az a nyom, amelyet a befolyásod idővel egy csapaton hagy.
Ami akkor történik, amikor nem vagy az irodában, az a kultúra, amelyet felépítettél.
Pipáld ki fejben: hogy áll a csapatod kultúrája?
Az alábbi állítások Chris Goede és Perry Holley (Maxwell Leadership) hétlépéses modelljén alapulnak. Olvasd el őket egyenként, és csak azokat pipáld ki, amelyek ma igazak, ne azokat, amelyekről szeretnéd, hogy igazak legyenek. Légy őszinte: az eredményt csak te látod.
- Hétfőn az értékek vannak napirenden. A csapatmegbeszéléseket a küldetésünkkel és az értékeinkkel kezdem, és csak utána térek rá a feladatlistára.
- Minden értékhez tartozik egy viselkedés. Világosan meghatároztuk, mit jelent a gyakorlatban, a mi csapatunkban egy olyan érték, mint a „megbízhatóság” vagy az „ügyfelekről való gondoskodás”.
- Az értéket dicsérem, nem csak az embert. Amikor egy sikert ünneplünk, először azt mondom el, melyik érték mutatkozott meg benne, és csak utána azt, hogy ki érte el.
- Az embereknek volt beleszólásuk. A kollégák részt vettek azokban a döntésekben, amelyek arról szóltak, hogyan éljük meg az értékeinket, és megértették, miért születtek éppen így a döntések.
- Azt teszem, amit hirdetek. A csapat látja, hogy pontosan azt csinálom, amit tőlük kérek, akkor is, amikor azt hiszem, senki sem figyel.
- Ellenőrzöm, amit elvárok. Legalább havonta egyszer megnézem, hogy a döntéseink és a prioritásaink még mindig összhangban vannak-e a kimondott értékeinkkel.
- Az ellenőrzés változást hoz. Minden ilyen ellenőrzés után legalább egy apró korrekciót végzünk, amelyet az egész csapat lát.
- A csapat többet elbír, mint egy évvel ezelőtt. Az új ügyfelek, az új felelősségi körök vagy azok a változások, amelyek korábban maguk alá temettek minket, ma már kezelhetők.
- Az emberek fejlődnek. Meg tudok nevezni kollégákat, akik az elmúlt évben láthatóan fejlődtek, és ügyfeleket, akik érezték a különbséget.
Miért rólad szól ez a teszt, és nem a csapatodról
Talán észrevetted, hogy könnyebb volt kipipálni azokat az állításokat, amelyek arról szólnak, amit mondasz, mint azokat, amelyek arról, amit teszel. Ez természetes. Kimondani egy értéket könnyebb, mint nap mint nap megélni az embereid előtt.
Ez nem csupán benyomás. A Gallup kutatói azt találták, hogy a csapatok közötti elkötelezettségbeli különbségek 70%-a a vezetőkön múlik. Vagyis ugyanazon a cégen belül két csapat, ugyanazokkal a juttatásokkal és ugyanazokkal a falra kitett értékekkel, teljesen másképp nézhet ki. A különbséget az az ember jelenti, aki nap mint nap vezeti őket.
Chris Goede és Perry Holley modellje egy egyszerű gondolatból indul ki: bármilyen jól kommunikálsz is, az üzenet nem marad meg, ha a vezető nem éli meg. Gondolj arra a termelési vezetőre, aki lehajol, és felvesz egy darab fóliát, amely a gyár padlójára esett. Nem tart beszédet a rendről. Másnap mégis két kollégája ugyanígy tesz, anélkül hogy bárki kérte volna.
John C. Maxwell ezt a szokást úgy hívja: „lassan sétálni a tömegben”, vagyis elég közel maradni az emberekhez ahhoz, hogy a kultúra terjedni tudjon. A mindenki szeme láttára megélt kultúra engedélyt ad másoknak is arra, hogy ők is megéljék.
Mit árulnak el a pipáid?
0-3 pipa: A csapatodnak van kultúrája, de valószínűleg magától alakult ki. Ez nem ítélet, hanem kiindulópont. Kezdd az első három lépéssel: tájékoztass, vonj be, és inspirálj a saját példáddal.
4-6 pipa: Jó alapokkal rendelkezel. Az értékeidről szó esik, de valószínűleg nem ellenőrzöd és igazítod ki őket következetesen. Összpontosíts az ellenőrzésre és a kis, látható korrekciókra.
7 vagy több pipa: A kultúrád neked dolgozik. A kísértés most az, hogy beérd azzal, ami már működik. Növeld a csapatod teherbírását, és segíts másoknak is, hogy még tovább vigyék a kultúrát.
A következő lépés: építsd a kultúrát a megfelelő sorrendben
A hét lépés meghatározott sorrendet követ. Az első három elköteleződést épít: folyamatosan tájékoztatsz, bevonod az embereket, és a saját példáddal inspirálsz. Az utolsó négy ezt az elköteleződést eredménnyé alakítja: ellenőrzöd, amit elvársz, fejlesztesz, növeled a csapat teherbírását, és végül pozitív változást hozol az emberek életébe.
Nézd meg azokat az állításokat, amelyeket nem pipáltál ki. A lista sorrendjében az első ilyen megmutatja, hol érdemes kezdened. Ne ugorj rögtön az ellenőrzésre, ha az emberek még nem tudják, mit jelentenek az értékek a gyakorlatban.
Egyetlen egyszerű szokás is sokat számít: egy kérdés, amelyet minden havi áttekintésen felteszel. „Még mindig összhangban van az, amit most csinálunk, azzal, amit magunkról állítunk?” Az emberek azt veszik komolyan, amit ellenőrzöl. Az az ellenőrzés viszont, amely után semmi sem változik, azt tanítja meg nekik, hogy az egész csak formaság.
Még mindig összhangban van az, amit most csinálunk, azzal, amit magunkról állítunk?
A tartós kultúra a hétköznapi pillanatokban épül: abban, amit ismételsz, amit elsőként te magad teszel meg, és amit jutalmazol, hétről hétre. Ezt a versenytársaid nem tudják lemásolni.
Gyakori kérdések
Hogyan építhető jó kultúra egy csapatban?
Olyan értékekkel kezded, amelyeket a csapat konkrét viselkedésekre tud lefordítani. Ezután ismétléssel, az emberek bevonásával és a saját példáddal erősíted meg őket. A kultúra akkor válik erősebbé, ha rendszeresen ellenőrzöd és finomhangolod, ugyanúgy, mint a cég bármely más prioritását.
Építi-e a csapatépítés a csapatkultúrát?
A csapatépítés támogatja a kultúrát, de nem teremti meg. Egy közös kirándulás vagy feladat egy napra közelebb hozza egymáshoz az embereket. A kultúrát azok az értékek formálják, amelyeket a csapat nap mint nap megél. A programok tehát a kapcsolatokat erősítik, a mélyebb munkát viszont a vezető következetes viselkedése végzi el.
Mit jelent az, hogy a kultúrát nem tanítják, hanem ellesik?
Az emberek abból tanulják meg a kultúrát, amit tőled látnak, nem abból, amit mondasz nekik. Ha dicsérsz egy értéket, de nem éled meg, a csapat azt fogja követni, amit teszel, nem azt, amit mondasz. Ezért a vezető jelenléte és mindennapi példája minden prezentációnál többet számít.
Mit tegyél, ha a cég értékei nem jelennek meg a gyakorlatban?
Először állapodjatok meg a csapattal, hogy konkrétan mit jelentenek számotokra az egyes értékek. Utána vidd be az értékeket minden megbeszélésre, ismerd el őket, amikor megjelennek, és rendszeresen ellenőrizd, hogy a döntéseid még összhangban vannak-e velük. A kis, látható korrekciók megmutatják az embereknek, hogy az értékek élnek.
Ez a cikk eredetileg románul jelent meg a Maxwell Leadership Romania blogján. Tovább az eredeti cikkhez ↗
Fejlődj vezetőként John C. Maxwell módszerével
A Maxwell Leadership Europe elhozza hazádba John C. Maxwell vezetői programjait, minősítését és könyveit. Mondd el, mit keresel, és személyesen válaszolunk.


